Valószínű ma reggel bal lábbal keltem ki az ágyból, mert régen volt már ennyire nagyon rossz napom.Felhívtam anyát. A hosszú telefonálás után eszembe jutott, hogy a mai napra beszéltem meg a találkozót a weblapszerkesztővel, és igencsak késésben voltam. Rohanva kapartam össze…

Az „alszunk még a dolgokra” részemről nem jött össze. Egész éjjel azon töprengtem, hogy honnan szedjük össze a pénzt. Nagyon frusztrál a dolog, hogy nem dolgozom, de itt a suli és valamiből fenn kellene magam tartanom. Nem akarok mást csinálni, mert ebben az üzletben…

Úgy tűnik, hogy sikerült egy komoly érdeklődőre szert tennem a zenész srác személyében.:) Azután, hogy az első telefonhívásnál kedvesen, de mégis csak leépítettem, másnap újra felhívott. Valójában úgy illett volna, hogy megkeressem vagy üzenjek neki, hogy bocsánatot kérjek…

 Visszatérésünk után alig vártam, hogy hazaessek, lezuhanyozzak és a saját ágyamba feküdjek végre. Felvánszorogtam a ház lépcsőjén, benyitottam a lakásba, a folyosónk közepére ledobáltam a cuccaimat és este nyolckor már az igazak álmát aludtam.  Egy óra múlva…