A Paolon való elmélkedésem egyenes út volt ahhoz, hogy végiggondoljam, hogy mennyi minden történt velem, illetve velünk az elmúlt pár hónapban. Hihetetlen. Annyi minden történt már idén, mint az előző 4 évben összesen sem. Pár hónapja még egy étteremben gályáztunk mind a hárman a csajokkal, és vártuk, hogy történjen velünk valami csoda. Nyuszik voltunk a magunk nemében, és tényleg azt vártuk, hogy majd történik velünk valami... csak úgy. Aztán Liza megtörte ezt, amikor felmondott és elment turnézni. Azt hiszem tényleg az ő búcsúbulija volt a sorsfordító. Akkor jött az ötlet, hogy kéne valami ehhez hasonló kis vállalkozás nekünk. Liza akkor találkozott Misivel, én meg összefutottam Zsoltival. Te jó ég, mennyi minden történt azóta. Liza turnéja, aztán a felmondásom, az egyetem, Eszti felmondása. Elkezdtünk foglalkozni a vállalkozással és bár hol vagyunk még a profi üzletasszonyoktól, de ahhoz képet, hogy hogy indultunk már jók vagyunk. Eszti bevállalta, hogy a cég arca lesz, Lizus a kreativitásával nyűgözött le mindenkit, én meg a tárgyaló képességemet használtam ki. A Kajcsi.hu is alakul, lassan indítható a próba verzió és egyre folynak a tárgyalások az éttermekkel és kifőzdékkel. A fotók is kész lesznek napokon belül Esztiről, egy szó mint száz, az elmúlt pár hónapban tényleg többet haladt az életem, mint előtte évekig. Úgy érzem minden rendben és halad az életem előre, csak épp senki nincs mellettem. És nemsoká' jön a vizsgaidőszak, mint mindig a legjobbkor... amikor épp megszületik a cég.