Amikor visszajöttem Pestre Liza olyan mosollyal várt, hogy rendesen napszemüveg kellett a szemeim megóvásához. Találkozott zenész barátommal és úgy tűnik hihetetlen mód levette a lábáról. A kis barátnőm meg a fellegekben jár. Esztivel csak lesünk. Minden esetre nagy ötlet volt zenét is rendelni a bulijára.

Közben eszünkbe jutott az is, hogy nem ártana lassan megtervezni a weblapot. Ebben meg Eszti barátja lesz nagy segítségünk, mert informatikus. Milyen jó, hogy mindenkinek van használható ismeretsége. Ha a srácok nem lennének nem lenne ilyen egyszerű. Bár egyszerűnek így sem nevezném a dolgot.

Én meg próbálom az egyetemi pszichológia modulokon megtanultakat a gyakorlatba illeszteni. Nem mindegy, hogy hogy néz ki az a weblap ahova az embereket nap mint nap kaját rendelni invitálunk. Valahol azt olvastam, hogy a meleg színek a meleg kaják képeivel kombinálva beindítják az emberek nyálelválasztását, ami egyenes út az éhséghez. Az tuti, ha én ránézek egy kaja képére már szinte érzem az illatát is. Innentől meg már enni is akarom. De azért egy „szakértővel” és persze a lányokkal is megvitatom a gondolataimat. Most már tényleg azt érzem, hogy beindulunk, bár ahogy beindulunk úgy kezdem azt is érezni, hogy abszolút nem lesz könnyű dolgunk.