Édes élet felszolgálás és stressz nélkül? Naná! :) Néhány napja értem még csak haza a turnéról és vagyok a magam ura, de már most teljes erővel azon akarok dolgozni, hogy a vállalkozásunk sínen legyen. A semmittevés engem amúgy is katasztrofális állapotba tud sodorni, ezt már ez a pár nap is bebizonyította. Eljöttem az étteremből, és hirtelen megszakadt az évek alatt beidegződött rutin. Ezt a pár napot természetesen élveztem, hogy otthon pihenhettem, főztem, tévéztem, álló nap el tudtam lenni a négy fal között, de elég is volt belőle, köszönöm. 

Elterveztem, hogy listát készítek azokról a dolgokról, amiket a munka miatt évek óta halogattam. Először is el kell mennem fodrászhoz (madárfészek-haj már nem menő), aztán rendet rakni a borzasztó spájzunkban (amióta ebben az albérletben lakom, inkább be sem mentem oda), aztán elkezdeni a régóta tervezett rendszeres testmozgást (persze csak ha van megfelelő aerobic edzés fél kilométeren belül), aztán megtanulni végre spanyolul (sangriát kérni már tudok), és végül megcsináltatni azt a régóta halogatott kis plasztikai beavatkozást (no comment)… 

Nos, ha bárki szeretne hasonló listát írni magának, felejtse el! Először is mivel nincs kötött munkaidőm, rohamosan romlott a „6-kor kiugrok az ágyból és rekord 10 perc alatt puccba vágom magam” képességem. Már a 10 órás felkelés is csak azért sikerült, mert a postás akkor csengetett. Háromszor, mert ő nem tudja, hogy kettőt kell, nálam meg egyet se szabadna. Mivel későn keltem, későn ittam meg az első kávét, és mivel nem siettem sehová, minden sokkal lassabban ment. Még jó, hogy a csajok riadóztattak, hogy itt az idő, találkozzunk, megtartjuk az első meetingünket. 

A listámat fél óra keresés után sikerült csak megtalálnom, majd kidobtam (persze pipák nélkül), és elkezdtem pörögni. Én a grafikus intézését vállaltam, mivel van egy jó barátom, aki ezzel foglalkozik, és aki már korábban is készített az étterem számára étlapot és szórólapokat. Alig vártam, hogy ötletelni kezdjünk, és összerakjunk egy designos kis weboldalt.