Az idő repült, a két napos klagenfurti pihenő és a szintén két napos grazi állomás után folyattuk a turnét, és Németországba, Münchenbe autóztunk. Münchenben már jártam korábban, és már akkor is nagyon tetszett. Fiatalos város tele szórakozóhelyekkel, szóval jól éreztem magamat. :)

 A legjobb mégis Svájc volt. Ausztriába és Németországba nehéz volt a vezetés, a többiek általában aludtak, én pedig nehezen tudtam mellettük éber maradni. Folyton le akart ragadni a szemem. Azt hiszem még soha nem ittam annyi kávét, mint ez alatt a három hét alatt.   

 Svájcban azonban más volt a helyzet. Olyan gyönyörű hegyeken mentünk keresztül, olyan tájak haladtak el mellettünk, hogy eszembe se jutott álmosnak lenni. Egyszerűen hihetetlen, hogy milyen szép ott minden. Az emberek kedvesek és mosolyognak, a csokoládék és a sütemények (Apfel Strudel mit Vanille!!!) isteniek… És azok a butikok Zürich főutcájában! Azt hiszem ez volt a legszebb állomásunk az összes közül. Vásároltam Eszternek és Mirának egy-egy svájci csokoládét, legalább kaptak egy kis ízelítőt abból a sok jóból, amit ott tapasztaltam. Nagyon szeretnék még Zürichbe és Bernbe visszalátogatni, kevés volt mindkét helyen az a két nap, amit ott töltöttünk.

 Végül is hamar eltelt a pár hetes turnénk, és tőlem aztán tényleg nagy teljesítmény, hogy nem csak az autót, hanem a zenekart is sikerült épségben hazaszállítanom. Összességében nagyon jól éreztem magam a turnén, inkább nyaralásnak nevezném, nem pedig munkának. Hiába, felszolgálás és stressz nélkül édes az élet… :)